Tátra-csúcs [2547m]

Megint elszaladt 100 év. Péterünk persze szemfüles, ezért a Tátra-csúcsot vesszük célba, hogy megismételjük, Egerváry és Rokfalusy mászását. 2013.10.20.

Tátra - csúcs

A változás elég nagy előző túránkhoz képest, leesett az első komolyabb hó. Emiatt kicsit rágódunk, hogy neki induljunk-e. Nem a hó ténye zavar, hanem inkább az, hogy túl friss. A neten jelzett nagyság, 26cm. Tehát téli bakancs, hágóvas, jégcsákány.

középen a kettős csúcs

Szerkesztve: A túrán telefonnal fotóztam, így a képek minősége nem a legjobb. A legutóbbi Omladék-völgyi túránkon készítettem egy rendes fotót, amin bejelöltem az utat.

A Poprádi házig enyhén hülyén mozgunk rég nem látott topánkáinkban, de az Omladék-völgyben már nem is érzékeljük, főleg a havas területeken. Szerencsére volt friss nyom, így nagyrészt csak hüledeztünk, hogy az előttünk járók, hová szakadtak be. Persze mi sem maradtunk ki belőle. Az idő fergeteges volt, egy szál vékony aláöltözőben kényelmesen lehetett mozogni. Némi botladozás után elértük a főszakadék bejáratát.

a főszakadék alja

Jó szokásunkhoz híven nem hoztunk kalauzt. De arra emlékeztünk, hogy a bejárattól kb. 100m-re induló bordán vezet az út. Magunk előtt láttunk 3 bordát, a legtávolabbira tippeltünk. Mivel lejjebb indultak, ezért mi is arrafelé indulva átmásztuk az első kettőt. Felkaptuk a beülőket és elindultunk felfelé. A kalauz 45p-re írja az utat, láttuk hogy igyekeznünk kell a szintidőhöz.

a gerinc alsó szakasza

egy szép rész

A szikla egyáltalán nem volt lemászva, a hóban felpuhult kezünket rendesen harapdálta. Bár nagyrészt száraz volt, de havas betétek bőven akadtak, ezekre eléggé óvatosan léptünk rá. Maga a mászás nem volt nehéz, kb. II+. A sziklás szakaszt végigmásztuk és kiértünk az ÉNy csúcstömb alá.

a gerinc vége

kiérünk a csúcstömb alá

Itt egy eleinte lankás, havas rész következett. Belegázoltunk a mély hóba, kereszteztük a Kakas-csorba felé tartó ösvényt. A hó egyre mélyült, nem lehetett benne haladni, ezért a bal oldali bordákra húzódtunk. Mikor ez elfogyott, átvágtunk jobbra, de a hó tovább mélyült (combig). Az eljegesedett sziklákra nem tudtunk felmenni, ezért tovább kellett araszolni egy vízmosásos fal felé.

hótaposó

a csúcstömb

Ezen felmászva, éppen a kereszthez jutottunk ki. A fal fokozata, kb. III. Itt már sejtettünk, hogy nem csak a lassúságunk ill. a hó miatt tettük meg 2 óra alatt a 45 perces utat. Bár inkább elírásra gyanakodtunk. :-)

csúcskönyv I.

csúcskönyv II.

sónyalós csúcsfotó

Tovább haladtunk a gerincen a főszakadék felé. A hó állapota itt már teljesen 'elromlott'. A felső szakaszon a rámpás sziklákat olvadó, semmit sem tartó, felolvadt hó fedte. Lefaroltunk a vasakig, de ott sem lett jobb a helyzet. Lejjebb a hó állapota még rosszabb volt. Minden lépésnél estünk, csúsztunk, beszakadtunk. A hó alatt patak folyt amibe belecsobbantunk, több métert csúsztunk rámpákon. Nem fokozom, szar volt. Kamásli fóbiám miatt ekkora kellemesen langyos tavacskában tapodtam egészen az autóig.

elindulunk lefelé a főszakadékban

Eredeti tervünk az volt, hogy a Kakas-csorbán keresztül távozunk, de az elszaladt idő, valamint a hó miatt inkább visszatértünk feljöveteli úton.

Sárkány-tó

fagyott Cseh-tó a sötét oldalon

Később utánanézve, rossz helyen jártunk. A Kakas-csorba felé vivő ösvényről kellett volna, rövidebb úton a csúcs bal oldaláról feljutni. Ettől függetlenül kellemesen élvezetes út volt, leszámítva a havat.
Sebaj, újabb 100 év múlva megismételjük. :-)

204. Tátra-csúcs (ÉNy, DK 2565 m, *2560 m)

Vysoká

Wysoka

Hochberg

A kétormú Tátra-csúcs egyike a Magas-Tátra legideálisabb hegyalakulatainak. A majdnem egy magasságú két ormát a mélyen bemetszett oromrés (Tátra-csúcsi-oromrés, kb. 2543 m) választja el egymástól. Tömegéhez még két mellékorom tartozik, amelyek két oldalról szimmetrikusan támaszkodnak a csúcshoz és a Bástya-hátról vagy a Csorbai-tó felől gyönyörű négyágú korona (Tátra-csúcs koronája) alakját mutatják. E mellékormok: a csúcsnak a Hunfalvy-hágóból feljövő ény. gerincén emelkedik a Róth Márton-csúcs (2520 m), a dk. gerincen a Déchy-csúcs (kb. 2523 m). A Tátra-csúcs a Tátra főgerincéből emelkedik, amely a dk. oromban éles kanyart ír le. Hegymászó szempontból különösen a dk. és ény. gerinc nyújt szép mászást, míg a Cseh-tavi-völgyből feltörő é. fala egyike a Tátra leghatalmasabb falainak. A dk. oromról nyíló kilátás a legszebbek és legkiterjedtebbek közé tartozik.
Mindkét orom első megmászója: Déchy M. - Ruman J. és Spitzkopf M. vezetőkkel, 1874. IX. 3.


  35. ábra Tátra-csúcs d. fala a Menguszfalvi-völgyből (176703 byte)      204.II.E Nyugati fal

Az ény. orom ény. gerince (bal) és dny. bordája (jobb) által közrefogott, kb. 130 m magas ny. fal a Kakas-csorbából a dny. főszakadékig lehúzódó párkánysorozat fölött emelkedik. A falból két borda lép ki. Beszállás mindkettőhöz a Hunfalvy-hágótól a 204.II.B úton.

E.1 A fal bal oldali bordája
II+; III/9

A Kakas-csorbából a dny. főszakadékhoz átvezető törmelékpadról a főszakadéktól kb. 100 m-rel É-ra indul ki a borda. Ennek élén, könnyű tömbökön, két kötélhosszat egy kis falacska alá. Ez mindkét oldalról füves padokon megkerülhető, de egyenesen is megmászható. Rövid beszögellés következik, amely jó állóhelyre juttat. Innen a toronyszerű felszökés falán kitett mászással kissé b. (III) fel egy kényelmes párkányra, majd újabb falacskán egy vályúban a borda tetőélére, és ezen a csúcsra. (A nagy padtól 45 p; 35. ábra).

(Egerváry J. és Rokfalusy L., 1913. VIII.)

Forrás: www.fsz.bme.hu