Jégmászás a Fehérvíz völgyében, Lysa Polana

Abban a hiszemben indultunk Lysa Polana felé, hogy az évad utolsó jégmászásán veszünk részt. (Persze azóta annyi hó és jég hullott mint kb. egész télen.) Biztosra akartunk menni ezért Gabival egyetértésben maradtunk a stabil Fehérvíz-völgye mellett. Jó tempóban haladtunk, de éppen előttünk kanyarodott be egy autó a parkolóba. Fizettünk és teljes nyugalomban indultunk el a teljesen jeges úton. Remek idő ígérkezett...

Bíztam benne, hogy nem az első jeget foglalják le, mert eddig nem sikerült rajta másznom, folyamatosan foglalt volt.

L'ad na Malu Tisovku, utolsó kötélhossz

L’ad na Malu Tisovku - WI 5  3-4 kötélhossz

A nap egyelőre nem fordult rá a völgyre, minden fagyott és recsegett-ropogott. Ezen kívül semmiféle nesz nem hallatszott. A jég üres volt, végre az ismert borzongás végigfutott a gerincemen.

Többször láttam már mászókat a jégen, általában lassan araszoltak, vagy egymásnak kiabáltak a kanyargós útban. Lentről nem lehet teljesen végigtekinteni, de a 4. kötélhossz látványa kiemelkedő.

L'ad na Malu Tisovku az útról

 Beöltöztünk, s mivel a hó kőkemény, firnes volt, vállra dobott kötéllel felmentünk az első standig. Csak 1-2 helyen kellett a csákány segítsége. A második hossz már biztosítva ment, igazából jó volt bemelegítésnek, nem volt nehézség benne. Persze nagyot segített a kitűnő állapotú hó. A két stand közötti ordibálást mi sem úsztuk meg.

2.stand

a felszökés

A harmadik kötélhossz egy felszökéssel indult, a hideg ellenére egy részén víz folyt. Erre akkor döbbentem rá, amikor remegő lábbal próbáltam betekerni egy jégcsavart, miközben a víz a fülembe folyt. :-) De mindamellett ez is élvezetes hossz volt.

3. stand

kis bujkálás az ágak alatt

A lentről látható negyedik hossz az út igazi csemegéje. Masszív impozáns tömb. Felgyalogolva alá azért látszik, hogy többféle minőségű jégből épül fel. A feladatot Gabi abszolválta. A középső szakasz kellemetlen, jégcsapos, karfiolos minőség volt.

Adin Úsmev - WI  3 kötélhossz
Tea és csoki után újabb célpontot kerestünk. Mivel a nap már verte a jegeket, ezért az Adin mellett döntöttünk. Amikor utoljára másztuk ezt a jeget, az első szakaszt szinte a sziklákon kellett kilépegetni, néhányat ott is akasztva. Most szerencsére tökéletes állapotban volt, repkedhetett a szilánk, repkedett is.

az első kötélhossz

Az első két kötélhossz viszonylag rövid, a jégen lévő első stand a bal oldalon keresendő. A rövidségük mellett lépcsősek, élvezhetőek is. Az út attrakciója itt is a végén van. A lágyan ívelő jobb oldal helyett, a markánsabb, függőlegesebb baloldalit választottuk. A jég jó választás volt, mert szinte teljes egészében védve van a naptól.


A felső szakaszt mindketten előre másztuk, így az alattunk türelmetlenkedő hármas parti, első tagjával már a jégen futottunk össze. Szegény küzdött rendesen, mintha magam látnám. :-) Némi gubancolódás után lent voltunk a jég aljában.

a felső szakasz

Mire az útra keveredtünk, már rendesen olvadt minden, ezért a lyukas-vizes Mrozekov - ot meg sem próbáltuk. Elindultunk a Kaskády felé, titokban reménykedve az Oci Plné - ben. Mire beöltözve, zsákokkal felértünk a Kaskády beszállásához, ugyanúgy ömlött rajtunk a víz mint a jégen.

Kaskády

Ezért kicsit csalódva visszafordultunk. Visszafelé még bámultunk egy partit, aki éppen kiszállt a Vzudsny-ból, meg találgattuk hol szakadt le nemrég egy szlovák mászóval a "jégcsap".

Vzudsny

a baleset utáni mentés  (forrás: james)