Ragács [537m] - Ajnácskő

Vasárnap délután, ebéd után minden rendes, normális ember pihen. De ki mondta, hogy mi normálisak vagyunk? :-)

Visszatértünk a Ragácsra, ahol már többször is voltunk, de csak átfutottunk rajta. Most kicsit közelebbről is szemügyre akarjuk venni, meg akartuk találni három barlangját.

középen a Ragács

Robogtunk, parkoltunk, indultunk, emelkedőre fel, sziklára fel, csak így Belga stílusban.

elől a Sőregi Bagolyvár, a domb mögött jobbra Ajnácskő kandikál, fönt a ragácsi kőbánya

Ajnácskő

A Ragács, a környék legfiatalabb vulkánjai közé tartozik. Barlangjai mivel vulkáni tevékenység eredményei, közel egyidősek vele. A csúcs salakkúpját több bazalttelér is átszövi, szarv szerűen kiugró csúcsai is ebből épültek. Neve is a szláv, szarv szóból ered. A vulkánból 2 km hosszan folyt ki a láva, megépítve ezzel a jelenlegi gerincet.

nekivágunk a sziklás terepnek

az elő csúcs

Ajnácskő, mögötte a Pogányvár

a csúcs

Az első barlang, a Ragácsi-kútbarlang, közvetlenül a turistaút mellett található, a főtömb tövében. Ez egy függőleges, gázkifúvásos barlang. Mélysége kb.10m, bejáratának átmérője kb. 1,5-2m.

Ragácsi-kútbarlang

A második, a Ragácsi-kémény barlang az ÉK oldalban található. Ez tulajdonképpen egy közel függőleges, felfelé keskenyedő kürtő. Létrejötte szintén a vulkáni tevékenységhez köthető. Belenézve dereng fentről fény, de túl kicsi ahhoz, hogy be lehessen mászni. Magassága 6-7m.

a Ragácsi-kémény alsó 'bejárata'

a barlang

A harmadik barlang talán a legjelentősebb, neve is van Ebeczky-barlang. Ez már nem a csúcson, hanem attól kb. 200 méterre található a gerincen, egy tufabányában. A bányát nyitó Ebeczky Emilről lett elnevezve. Ő volt az is aki a Csontos-árok leleteit a nyilvánosság elé tárta. Ez már egy gázrobbanásos barlang , több apró teremből, fülkéből áll. Hossza 17m, magassága 1,8-2m.

a tábla

a bejárat

az egyik üreg

összesült bazaltbombák

Ezután tovább mentünk a gerincen, hogy a lentről látott, ragácsi bányát is szemügyre vehessük. Erre folyt a ragácsi lávaár, az akkor még létező Békás-tói kráter mentén. Ez természetesen már nem tufa bánya, hanem keményebb vulkanikus kőzetből épül fel. Üveghangon csengő bazaltból. Kora, ~1.39 millió év. A nyomokból ítélve a bánya népszerűsége töretlen. Érdekessége, hogy a Békás-tói kráter tufahalmazából is tartalmaz egy darabot, mely a ragácsitól jóval idősebb.

tábla a Ragácson

A bánya után lementünk a régi bányai úton, majd átvágva egy mezőn, visszaértünk kiindulási pontunkhoz. Ekkor már kezdett érvényesülni a közeledő este, de azért felsétáltunk a várhoz.

Ajnácskő nevét, a legenda szerint Hajnácskáról kapta, aki Huba vezér lánya volt. Nagyon megtetszett neki a vár, s ajándékba kérte az apjától. Irásban 1334-től említik, de valószínűleg már előbb épült. Birtokolta többek közt a Széchenyi, Széchy, Salgai, Palóczi, Balassa, Lórántffy család. Majd a törökök szerzik meg, és Hasszán bég felgyújtja, a faluval együtt. Maradványai 1703-ban égnek le.

bejárat a vár területére

egy helyrehozott pince